Az EU a Teherán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) közötti megállapodás megkötése után, július 14-én újabb hat hónappal meghosszabbította az Irán elleni büntetőintézkedések korábban elrendelt felfüggesztését, s ennek a határideje járt volna le tegnap.

A gazdasági korlátozások felfüggesztését január 28-ig hosszabbították meg az EU-tagországok. Névtelenséget kérő uniós diplomaták azonban arra számítanak, hogy már jóval ezen határidő előtt el fogják törölni a perzsa államot sújtó szankciókat.

A tanács közleményében kiemelték, a büntetőintézkedések teljes eltörlése azután várható, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) meggyőződik arról, hogy a teheráni vezetés maradéktalanul teljesítette a megállapodásból fakadó kötelezettségeit.

Diplomáciai források szerint erre akár már pénteken sor kerülhet. "Minden készen áll a szankciók hatályon kívül helyezésére, ha egyszer úgy ítélik, hogy Irán az egyezménynek megfelelően teljesítette a kötelezettségeit" - mondta egy EU-diplomata.

Az iráni atomprogramról szóló átfogó megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat.

Az Európai Unió 2014 januárjában függesztette fel az Irán elleni gazdasági szankciók egy részét. A korlátozások feloldására az iszlám köztársasággal 2013 őszén kötött, Teherán atomprogramjának megfékezését célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás értelmében került sor.

A nyugati hatalmak és Irán között több mint tíz évvel ezelőtt robbant ki diplomáciai konfliktus, amikor kiderült, hogy Teherán titokban atomprogramba kezdett. A Nyugat attól tartott, hogy az iszlám köztársaság atomfegyverre akar szert tenni, amit Teherán következetesen tagadott, s váltig állította: atomprogramja csakis békés jellegű, energiatermelési és tudományos célokat szolgál. (4)