Korábbi kutatások a depresszió, a szorongás és az öngyilkos gondolatok kockázatának fokozódásával hozták összefüggésbe az iskolai piszkálódást, a King's College vizsgálata az első, amely a szervezetben okozott károkat kutatta - tudósított a The Daily Telegraph online kiadása.

A kutatók becslései szerint a felnőtt korára elhízott 12 millió brit legalább 12 százaléka nem járt volna így, ha gyerekként nem csúfolják.

"Le kell számolni azzal a vélekedéssel, hogy a csúfolódás elfogadható dolog, része a gyerekkornak. Ugyan több értékes iskolai program igyekszik megelőzni a piszkálódást, úgy tűnik, az áldozatokat és kínjaikat elhanyagoljuk" - mutatott rá Louis Arseneault, a kutatás egyik vezetője, a King's College pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének munkatársa.

Úgy vélték, a brit gyerekek akár ötöde is csúfolódás tárgya lehet. Arseneault szerint Nagy-Britanniára különösen jellemző, hogy a gyerekkori piszkálódást a felnőtté válás ártalmatlan velejárójának tartják.

A kutatást több mint 7 ezer, 1958-ban született ember adataival végezték. Olyanok vettek részt a vizsgálatban, akiknek szülei tudtak információval szolgálni arról, hogy csúfolták-e rendszeresen gyereküket 7, valamint 11 éves korában. A vérben lévő, gyulladást jelző anyagok és a testtömeg adatai a résztvevők 45 éves korából származtak.

Az eredményeket esetleg befolyásoló egyéb tényezőket - társadalmi hátteret, intelligenciát, dohányzást, étrendet és testmozgást - is figyelembe vették, és miután statisztikailag korrigálták az eredményeket, azok így is szignifikánsak maradtak.

A résztvevők 28 százalékát alkalmanként, 15 százalékát gyakran csúfolták, piszkálták. A testmagasság és a testsúly arányát mutató testtömegindex (BMI) azt mutatta, a gyerekként néha vagy gyakran csúfolt nők 26 százaléka lett 45 éves korára erősen túlsúlyos. Azoknak a nőknek, akiket nem gúnyoltak, csak 19 százaléka hízott el.

Korábbi kutatások rámutattak, hogy krónikus stressz fokozza a magas kalóriatartalmú ételek utáni sóvárgást. A gyakori csúfolás traumája a hormonális egyensúlyt is felboríthatja és ez fáradtsághoz, mozgáshiányhoz vezethet, tehát az életkorhoz kapcsolódó betegségek megelőzésénél a helytelen életmód, a dohányzás, az egészségtelen étrend és a tétlenség mellett ezek gyermekkori gyökereire is figyelni kell - hangsúlyozta Andrea Danese, a tanulmány egyik szerzője. (4)