A területi statisztikából kiderül, hogy a pártváltás jelensége Kelet- és Dél-Romániában volt hangsúlyosabb, Erdélyben kevesebb esetben fordult elő. A Bukaresttől délre fekvő Giurgiu megyében a polgármesterek 73 százaléka, a moldvai Neamt megyében az elöljárók 49 százaléka igazolt más pártba. A legnagyobb veszteségeket az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a vele azóta egyesült Demokrata Liberális Párt (PDL) könyvelhette el. Előbbitől 248, utóbbitól 195 polgármester távozott. A „politikai migráció” jelensége alig érintette a magyar többségű Hargita és Kovászna megyét és a magyar pártokat.

Az országban a kormányzati támogatások politikai preferenciák szerinti elosztása miatt jelenséggé vált a polgármesterek áramlása a kormánypártok felé. Ezt a jelenséget próbálták korábban annak a törvénybe iktatásával visszaszorítani, hogy elveszíti mandátumát az a polgármester vagy megyei tanácselnök, aki kilép a pártból, amelynek jelöltjeként megválasztották. A települési vagy megyei önkormányzati testületek tagjai akkor is elveszítik mandátumukat, ha nem önszántukból távoznak pártjukból, hanem kizárják őket. 

Laura Ştefan, az Expert Forum szakértője szerint a kormány azért fogadta el a politikai migrációt 45 napra lehetővé tevő rendeletet, hogy a novemberi elnökválasztás előtt ezzel fokozza a baloldali Victor Ponta miniszterelnök kampányának a települési szintű támogatottságát. A választást azonban Victor Ponta elvesztette Klaus Iohannissal, a jobboldal jelöltjével szemben.

Az alkotmánybíróság december közepén alkotmányellenesnek nyilvánította az átigazolást lehetővé tevő rendeletet. Laura Ştefan szerint megtörténhet, hogy a pártváltó elöljárók elvesztik a mandátumukat. (8)